A weboldal-leállás költsége olyasmi, amit mindenki alábecsül – mert csak az egyik felét látja. A javítási számlát igen; a többit nem.
Ebben a cikkben végigszámolunk egy leállást. Nem félelemkeltésből: azért, mert ha tudod a nagyságrendet, meg tudod hozni a döntést, hogy mennyit érdemes a megelőzésre költeni – és azt is, hogy mikor nem érdemes semmit.
Az első tétel: a kieső bevétel
Ez a legkönnyebben számolható, és a legtöbbször ez a legnagyobb.
A képlet egyszerű:
óránkénti kiesés = éves árbevétel ÷ 365 ÷ 24 × az oldal bevételi szerepe (%)Az utolsó szorzó a lényeg, és ez oldaltípusonként nagyon eltér:
| Oldaltípus | Bevételi szerep | Mi vész el a leállás alatt |
|---|---|---|
| Webshop | 80–100% | Minden rendelés. Ami nem jött be, az nem jön be később sem – a vásárló a konkurenciánál vesz. |
| Szolgáltató, online foglalással | 40–70% | Foglalások, időpontok. Egy részük telefonon pótlódik, a többi elvész. |
| Ajánlatkérős oldal | 20–50% | Megkeresések. A komoly érdeklődő egy része visszajön, a többi tovább keres. |
| Bemutatkozó oldal | 5–20% | Hitelesség. Közvetett, de nem nulla – az új ügyfelek nagy része megnézi az oldalt, mielőtt tárgyalna. |
Egy példa, konkrét számokkal
Vegyünk egy 30 millió Ft éves árbevételű webshopot:
30 000 000 ÷ 365 = 82 192 Ft / nap
82 192 ÷ 24 = 3 425 Ft / óra
bevételi szerep: 90% → ~3 080 Ft / óraEgy 8 órás leállás tehát nagyjából 25 000 Ft kiesett bevétel. Egy kétnapos (48 órás) leállás – ami egy feltörés utáni helyreállításnál teljesen reális – már 150 000 Ft körül van.
És itt jön a fontos pont: ez csak az első tétel a négyből.
Két korrekció, ami a valóságban számít. A forgalom nem egyenletes: ha a leállás a csúcsidőszakra esik – kampány, szezon, Black Friday –, a kiesés sokszorosa a fenti átlagnak. Ugyanígy fordítva: egy vasárnap hajnali kétórás leállás egy B2B oldalon közel nulla forint. A leállás ára nem csak attól függ, meddig tart, hanem attól is, mikor.
A második tétel: a helyreállítás díja
Ez az, amit mindenki lát, mert erről számla érkezik. Nagyságrendileg:
- Egyszerű hiba, ami pár óra alatt megoldódik – bővítményütközés, memóriakorlát, elrontott
.htaccess: néhány óra munkadíj. - Összetettebb eset – félbemaradt frissítés, PHP-inkompatibilitás, adatbázis-sérülés: fél-egy nap.
- Feltörés: 1-2 nap, mert nem elég a látható kódot eltüntetni – meg kell találni a hátsó ajtókat, ki kell cserélni a jelszavakat és a sózókulcsokat, és el kell indítani a feketelista-feloldást.
- Feltörés mentés nélkül: itt gyakran egyszerűbb tiszta alapokról újraépíteni, mint menteni a menthetőt. Ez nagyságrendileg egy új oldal ára.
Ami ezt a tételt leginkább befolyásolja, az nem a hiba természete, hanem egyetlen kérdés: van-e használható mentés? Mentéssel sok hiba percek alatt visszaállítható. Mentés nélkül minden eset nyomozás.
A harmadik tétel: a saját időd
Ez az, amit szinte soha nem számol senki, pedig valós.
Egy leállás alatt te nem azzal foglalkozol, amivel kellene. Telefonálsz, keresel valakit, magyarázol az ügyfeleknek, figyelsz, hogy visszajött-e már. Ha vannak munkatársaid, náluk is kiesik idő: a kollégák nem tudnak ajánlatot küldeni, mert nincs mire mutatni.
Számold hozzá a saját óradíjadat annyi órára, amennyit ez tényleg elvisz. A tapasztalat szerint egy komolyabb leállás egy teljes napot ki tud venni a vezetőből – nem azért, mert ő javítja, hanem mert nem tud másra figyelni.
A negyedik tétel: ami nem látszik a számlán
SEO-hatás
Néhány órás leállás a Google szempontjából nem dráma – a bejáró később visszatér. De:
- Napokig tartó leállás alatt a Google nem tudja bejárni az oldalt, és a Search Console lefedettségi hibákat kezd jelezni.
- Ha feltörés miatt áll az oldal, a hatás sokkal nagyobb: a Google indexelheti a spam oldalakat, és kiteheti a biztonsági figyelmeztetést. Erről külön cikk: Google biztonsági figyelmeztetés – így kerülj le a feketelistáról.
- Hirdetések: ha Google Ads fut, a leállás alatt is költöd a pénzt – csak épp egy nem létező oldalra küldöd a kattintásokat. Ez duplán fáj.
Bizalom
Ezt nem lehet forintosítani, de létezik. Az a látogató, aki hibaüzenetet vagy piros biztonsági figyelmeztetést lát, nem fog visszajönni holnap megnézni, hogy javult-e. Elmegy a következő találatra.
A legrosszabb változat a feltörés utáni figyelmeztetés: ott nem csak azt gondolja a látogató, hogy „nem működik”, hanem azt, hogy „veszélyes”. Ez a fajta benyomás tovább marad meg, mint a technikai hiba.
Számoljunk végig egy valós forgatókönyvet
Vegyük a fenti 30 milliós webshopot, és egy feltörést, amit 36 óra alatt sikerül rendbe tenni:
| Tétel | Becslés |
|---|---|
| Kieső bevétel (36 óra × ~3 080 Ft) | ~111 000 Ft |
| Helyreállítás (takarítás, hátsó ajtók, feloldás) | 1-2 nap munkadíj |
| Saját idő (1 nap, kiesett munka) | a napidíjad |
| Hirdetési költés a leállás alatt | a napi keret 1,5-szerese, eredmény nélkül |
| SEO és bizalom | nem számszerű, de hetekig hat |
Ezzel szemben egy éves karbantartási díj 10 000–18 000 Ft/hó mellett 120 000–216 000 Ft.
Vagyis: egyetlen komolyabb incidens nagyjából egy év karbantartásnak felel meg – és a karbantartás mellett az incidens is rövidebb, mert van friss mentés és tudni, mi változott.
Mikor nem éri meg semmit költeni rá?
Mert ilyen is van, és erről ritkán beszélnek.
Ha az oldalad egy statikus névjegy, nincs rajta űrlap, nincs bejelentkezés, nem fut rá hirdetés, és a bevételed 95%-a ajánlásból és telefonból jön – akkor egy többnapos leállás néhány tízezer forintnál nem kerül többe. Ott egy havi szerződés tényleg túlzás; elég évente kétszer ránézni, és egy letöltött mentést tartani.
A döntés egyszerű: számold ki az óránkénti kiesésedet. Ha az egy nagyságrenddel kisebb, mint a megelőzés havi díja, ne költs rá. Ha nagyobb, akkor nem a karbantartás a kiadás, hanem a leállás.
Honnan tudod meg, hogy áll az oldalad?
Van egy tétel, amiről eddig nem esett szó, pedig közvetlenül a leállás hosszát szabja meg: mennyi idő telik el, amíg egyáltalán megtudod.
A tipikus forgatókönyv: az oldal leáll kedd délelőtt, te csütörtök reggel veszed észre, mert egy ügyfél szól. Az a két nap nem azért telt el, mert nehéz volt a javítás – hanem mert senki nem tudott róla.
Három szint, növekvő komolysággal
- Ingyenes uptime-figyelő. Több szolgáltató ad ingyenesen 5 perces ellenőrzést: percenként lekérik az oldaladat, és e-mailt vagy push értesítést küldenek, ha nem válaszol. Öt perc beállítani, és a leállás észlelési idejét napokról percekre viszi le. Ha egyetlen dolgot csinálsz ebből a cikkből, ez legyen az.
- Tartalomfigyelés. Egy lépcsővel fentebb: nem csak azt nézi, válaszol-e a szerver, hanem azt is, hogy a megfelelő tartalom van-e az oldalon. Ez fogja meg azt az esetet, amikor az oldal „működik”, de fehér, vagy épp átirányít valahová.
- Tranzakciós figyelés. Webshopnál van értelme: rendszeres automatikus ellenőrzés, hogy a kosár és a pénztár működik-e. A legdrágább leállás az, amikor az oldal él, csak épp fizetni nem lehet – ezt egy sima uptime-figyelő nem veszi észre.
És amit ingyen, most meg tudsz csinálni
Kösd be a Google Search Console-t, ha még nincs, és olvasd a leveleit. A Google szól, ha az oldal nem elérhető, ha biztonsági problémát talál, vagy ha a bejárás akadozik. Nem valós idejű, de nulla forint, és sok tulajdonos itt értesül először a bajról.
A másik: állíts be egy emlékeztetőt, hogy hetente egyszer nyisd meg a saját oldaladat kijelentkezve, telefonon. Ez nevetségesen egyszerű, és meglepően sok problémát fog meg – különösen azokat, amik csak mobilon vagy csak kijelentkezve látszanak.
Mi csökkenti ténylegesen a leállás költségét?
Nem minden befektetés egyformán hatékony. Sorrendben:
- Használható mentés. Ez a legnagyobb egyetlen tétel. Mentéssel a legtöbb leállás percek vagy órák kérdése; nélküle napoké. Olcsó, és minden forgatókönyvön segít. Lásd: Saját mentés vs. a tárhely mentése.
- Monitorozás. Nem akadályozza meg a leállást, de lerövidíti. A különbség aközött, hogy öt perc múlva tudsz róla, vagy hogy másnap reggel egy ügyfél szól – gyakran több óra.
- Frissítés. Ez előzi meg a leállások nagy részét, mert a behatolások túlnyomó többsége ismert, már javított hibán jön be.
- Gyors elérhetőség. Nem a technika, hanem hogy van kit felhívni. A leállások jelentős része nem azért tart sokáig, mert nehéz a javítás, hanem mert napokig nem ér el senki senkit.
- Jobb tárhely. Ez a legdrágább és legkisebb hatású elem a listán – kivéve, ha a leállásaid oka tényleg a tárhely. Akkor viszont ez az egyetlen megoldás.
Gyakori kérdések
Hogyan számoljam ki a saját óránkénti kiesésemet?
Éves árbevétel ÷ 365 ÷ 24, majd szorozd meg azzal, hogy a bevételed hány százaléka függ az oldaltól. Webshopnál ez 80-100%, bemutatkozó oldalnál 5-20%. A kapott szám a leállás óránkénti ára.
Mennyi leállás számít soknak?
A 99,9%-os rendelkezésre állás évi ~8,8 óra kiesést jelent, a 99,5% viszont már ~44 órát. A különbség egy jó és egy gyenge tárhely között évente könnyen lehet egy teljes munkanapnyi leállás.
Mi a leggyakoribb leállási ok?
Tapasztalatom szerint a frissítésből eredő ütközés és a feltörés viszi a legtöbbet – és mindkettő pont az a kettő, amit a rendszeres karbantartás a leghatékonyabban csökkent. A tárhely saját hibája ennél ritkább.
Visszajön a Google-helyezésem a leállás után?
Rövid leállás után igen, észrevétlenül. Napokig tartó kiesés vagy biztonsági figyelmeztetés után a forgalom általában napok alatt tér vissza, de egy hosszabb fertőzés nyoma hetekig látszódhat.
Mit tegyek először, ha most áll az oldalam?
Ne nyúlj hozzá találomra, és ne állíts vissza azonnal régi mentésből. Első lépés: mentés a jelenlegi állapotról, aztán a hibanapló. Innen indul a nyomozás – és ha feltörés gyanúja merül fel, ott érdemes megállni.
Számoljuk ki a te kockázatodat?
Az állapotfelmérés ingyenes: megnézem a mentést, a frissítéseket és a monitorozást, és megmondom, egy leállás nálad hány órás lenne – és mennyivel lehetne rövidebb.
Kérem az ingyenes állapotfelmérést
Töltsd ki, és 24 órán belül visszajelzek. Nem kötelez semmire.
Kapcsolódó olvasnivaló: Mennyibe kerül a karbantartás? · Saját mentés vs. a tárhely mentése · Mi történik egy év frissítés nélkül?
